Koncz Zsuzsa dalai több évtizede csendülnek bele mindennapjainkba. Az 1962-es Ki mit tud óta a világ többször is megfordult az énekesnő körül, aki a cserfes tinilányból komoly nemzedéki pop-rock előadóvá nőtte ki magát. Az életpályát aranylemezek, hazai és nemzetközi elismerések sorozata kíséri végig. A külföldi szemmel is figyelemre méltó karrier során számos olyan lemez és dal született, amely a mai napig is megállja a helyét mind zeneileg és mondanivalót illetően. Ki ne ismerné a Valahol egy lányt, vagy a Ha én rózsa volnék című, ma már nemzedéki himnusszá vált népdalfeldolgozást?
Azonban míg a legtöbb előadó életművéből csak a legnagyobb sikerek számítanak kiemelkedőnek, Koncz Zsuzsa esete teljesen más. A több, mint negyven lemezzel a háta mögött az énekesnő számos olyan dalt is rögzített, amelyek kiemelkednek az életműből- érdekes zenei vagy szövegviláguk miatt. Annak ellenére, hogy ezek nem lettek átütő sikerek és szinte sohasem kerülnek elő koncerteken, jelentős többségük figyelemre méltóbbnak bizonyul, mint a koncertek alappillérei. Ezekből szinte találomra válogattunk ki néhányat, hogy bebizonyítsuk azt, Koncz Zsuzsa zenei pályája lényegesen gazdagabb és érdekesebb, mint amilyennek első pillantásra gondolhatnánk. Mivel a korai beatdalok, táncdalok,verslemezek és a kiadatlan dalok önmagukban is külön cikkeket érdemelnének meg, ezeket most figyelmen kívül hagyjuk, és cikksorozatunk első részében az 1969 és 1979 közötti korszak legérdekesebb színfoltjai közül csemegézünk.
1. És most itt vagy velem - 1969
A hatvanas évek végére már Magyarországot is eléri az addig nagyjából egységesnek tekinthető beat stílus további alstílusokra szakadása. A szokatlanul hosszú ballada (4 perc 57 másodperc) már lényegesen továbbmutat a korábbi évek Beatles-re és Rolling Stones-ra építkező dalformáin. Szörényi Szabolcs mindig is értett ahhoz, hogy a dalokat mesterfokon hangszerelje meg. Itt sincs másképpen, mivel a progresszív, folk-rock elemeket is tartalmazó dal himnikus, álmodozó hangvétele remekül idézi fel a hippikorszak virággyermekes hangulatát,a szövegvilág pedig kiemelkedik a korszak semmitmondó táncdalos produkcióin, ugyanakkor a hagyományos beatdalokon is.
2. Te voltál - 1970
Az énekesnő elmondása szerint az első igazi mérföldkő számára a második, Szerelem címmel megjelent nagylemeze, ahol már elkezd kialakulni az a rocksanzonos hangvétel, amely Koncz Zsuzsát egyedivé teszi. A meghitt, érzelmes lemez egyik kiemelkedő dala a Te voltál, amelynek szokatlanul nyers, durva gitártémái a francia beat kísérletibb irányvonalát idézik meg. A nagyvárosi balladák mindig is Bródy János alkotói munkásságnak szerves részei voltak (Szőke Anni balladája, Ez az a ház), itt sincs másképpen, hiszen az éjjel lekövetett gyilkosságot a műfaj borongós, csak sejtető hangvételével remekül hozza.
3. Margarita - 1972
Míg a Szerelem lírai, a Kis Virág játékosabb hangvétellel bír, a negyedik zenealbum, az Élünk és meghalunk egy jóval komorabb, sötétebb világot mutat be. A már-már gótikusba forduló zenei anyag mindegyik dala kiemelkedő. A negyedik Koncz-lemez szokatlan sötét hangvétele egyedi színfoltja a hetvenes évek elejének. Remekül meghangszerelt dalokat hallhatunk, amelyek szinte mindegyike erősen kapcsolódik a kortárs és klasszikus irodalmi megoldásokhoz. A méltatlanul feledésbe merült album a Valahol mellett a legjobban sikerült lemeze az énekesnőnek. A Bulgakov által ihletett Margarita a Sátán bálját mutatja be. Sodró, táncra csábító dallam, szokatlanul színes- az angolkürtöt és a pedal steel gitárt használó hangszerelés fémjelzi ezt a dalt, amely talán az első gótikus alkotás, amely Magyarországon született, évekkel megelőzve a korát.
4. Szabálytalan szerelem - 1974
1974-ben, miután a Jelbeszéd nagylemez indexre kerül, és az lllés zenekar felbomlik, az énekesnő kénytelen békésebb utak felé indulni. Ennek az első állomása a Fonográf zenekarral rögzített Gyerekjátékok, amelyen a country mellett egy sokkal líraibb hangvételt céloz meg, azonban a társadalomkritika, amely az eggyel korábbi albumot jellemezte, sokkal áttételesebben jelenik meg. A lemez nagyon erős balladákban, amelyek közül nehéz választani. A Szabálytalan szerelem azért foglal el különleges helyet a Koncz-életműben, mivel a szerelem, mint érzés, talán itt jelenik meg a legtisztábban. A kettős jelentéstartalmaktól szinte teljesen mentes dal rapszodikus hangulatváltásokkal, ötletes hangszereléssel- a hagyományos gitárok-basszus-dob és elektromos zongora mellett vonószenekar színesíti a hangzást, amellyel szemben éles ellentétet képez a korban divatos korai mooghangzás.
5. A gondolat
Az 1975-ös Ne vágj ki minden fát lemez már egy kiforrott munkakapcsolatot mutat a Fonográf és az énekesnő között, az itt hallható dalok mindegyike gondosan csiszolt, kimunkáltnak tekinthető,a Fonográfra jellemző country stílus mellett hallhatunk még itt bossa novát, ska-reggae-t, magyar népzene által ihletett dalokat, rockot, valamint egy igazi, progresszív rock által ihletett gyöngyszemet, amely A gondolat című dal. Tolcsvay László nemcsak remek dalszerző, hanem kiváló érzéke is van ahhoz, hogy olyan zenei hatásokat is használjon, amely a látszólag két távoli világot, a Fonográf által játszott akusztikusabb zenei vonalat összekössön szokatlannak, már-már avantgárdnak tekinthető zenei megoldásokkal. A sokrétű és sokszólamú szintetizátorhasználat igazi kísérleti terepnek számított akkoriban. A dal hangulata már-már meditatív, szürreális, mégis egységesen áll össze Bródy János lírai én szövegével.
6. Az én világom
1977-ben jelenik meg Koncz Zsuzsa tizedik nagylemeze, amely, ahogy a korabeli kritika is jellemezte, “csupán csendes állomása az énekesnő pályafutásának.” Az X. Talán kicsit zsákutcának is tekinthető, hiszen érezhetjük azt, hogy a remekül kihasznált stúdióbeli lehetőségek ellenére kicsit rutinszerűen szól. Mégsem szabad lebecsülnünk a lemez jelentőségét, hiszen egyrészt lezárja a Fonográffal közös zenei műfajt, másrészt pedig remekül előkészíti az utat a két évvel később megjelenő Valaholnak, amely az énekesnő talán legjobb lemeze. Az X. Talán az előzőektől eltérően jobban belenyúl a mainstream zenei világba, némelyik dala már-már a diszkó stílus felé közelít, azonban az eddig megszokott countryhangzás is nyomon követhető. Bár sokan azt mondják, hogy ez az album Koncz Zsuzsa Neoton-lemeze, néhány nagyon jó dal is hallható itt. Az Én világom remek ballada áttételes szöveggel. Az álomszerű, meseszerű keretbe ügyesen simul bele a rendszerkritika gondolata, amelyet legjobban a “ fénytől védett belsejében időkukac foga rág” sor fejez ki a legjobban. A dal hangszerelése is érdekes, az ABBÁ-ra jellemző trükkös vokális megoldások abszolút egyediek, ugyanakkor a korban nagyon divatos vonószenekart utánzó strings szintetizátorhangolás is remek választás volt.
8. A szerelem hív - 1979
A hetvenes évek vége felé a stabilnak tűnő művészi együttműködés a Fonográf és Koncz Zsuzsa között meginogni látszik, így az 1979 második felében boltokba kerülő Valahol nagylemez már az önállósodás felé kacsint ki. Az ugyanekkor elkészült, de a nagylemezre - érthető okokból- nem került A Szerelem hív című dal igazi diszkóhangzásával méltó képviselője lehetett volna annak a vonalnak, amelyet akkoriban a Neoton Família és a Kati és a Kerek Perec képviselt. Azonban hosszú távon erre nem volt az énekesnőnek szüksége, de kikacsintásként az életmű egyik érdekes színfoltjának tekinthetjük ezt a dalt.
9. Metró - 1979
A Valahol talán a legnagyobb produkciója az énekesnő életművének. Az akkoriban frissen felújított, világszínvonalon is modernnek számító Rottenbiller utcai stúdióban felvett lemezanyag már a Fonográfból kacsint ki, hiszen Szörényi Levente három dalán kívül szinte Tolcsvay László saját szerzői lemezének tekinthető a zenei nagylemez. A markáns hangszerelésnek és a keverésnek köszönhetően a legszínesebb, legjobban szóló Koncz-lemez, szövegvilágát tekintve pedig remekül képezi le a korszakot. A diszkós és funky-s hatásokat mutató Metró remek példája annak, hogyan lehet kombinálni a dzsesszt a korszak hódító stílusával, a diszkóval úgy, hogy egy izgalmas, feszültséggel teli zenei világ szülessen meg. Az ekkoriban még külföldön hódító újhullám hatásait még csak nyomokban fedezhetjük fel a dalban, főleg a dobhangzásban, ugyanakkor a diszkóra annyira jellemző gazdag billentyűhasználat helyét a remek fúvós hangszerek veszik át, amelynek köszönhetően a dal organikusabban szólal meg diszkózenét játszó kortársainál.
Fotó: Módos Gábor
