Adott egy szép, szőke lány, akit amellett, hogy ezüstérmes olimpikon és világbajnok, komoly, több évtizeden át ívelő zenei karrierrel rendelkezik. Először a megújult Bojtorjánban hallhattuk jellegzetes hangját a rendszerváltás idején, majd ezt követte a Rockfort zenekar, végül a kétezres évek elejétől tíz évig a Kormorán egyik énekesnője lett. Ebből a korszakból nevéhez olyan ikonikus dalok fűződnek, mint például a Kell még egy szó, Ki szívét osztja szét, Nincs két ország, Amikor eljöttél és a Csillagvándor. 2011 januárjától már az Örökség zenekar oszlopos tagja és fő dalszerzője. A hét zenész a Kormorán folk-rock örökségét viszi tovább egy olyan úton, amely abszolút egyedi a magyar rockzene történetében.

Fotó: Kurucz Attila

Csepregi Éva. A név, amelyet mindenki ismer, és a hang, amely annyira jellegzetes, hogy ezernyi közül kitűnik egyediségével. Az arc, amely hosszú évtizedek óta kísér minket végig változatlanul. A mosoly, amely sohasem tűnik el. A Kócbabák énektrió egyik Évája és a Neoton Família egykori frontembere ma sem tétlenkedik; zenésztársaival és fiával, Dáviddal a mai napig nagy sikerrel koncertezik a Neoton Família Sztárjai formációval lassan tíz éve.

Éva mindig a mértéktartásáról volt híres; csak olyan dolgokhoz adta a nevét és az arcát, amelyeket fel tudott vállalni, és nem lendült át azon a képzeletbeli határon, amely a bulvárléthez vezet. Nem láthattuk őt dzsungelben bohóckodni, sem férfimagazinok élén pózolni. Kedves, közvetlen személyisége átsugárzik mindazon, amit csinál, legyen szó koncertről, tévéműsorról vagy éppen interjúról.

Barcsik Vali nevét  1989-ben, a negyedik Napoleon Boulevard lemezen olvashattuk először a köszönetnyilvánítások között, majd egy évre már a billentyűk és vokálok felelőseként volt olvasható a csapat ötödik korongján, melynek címadó dala, a Legyetek jók, ha tudtok az ő hangjával lett siker. Ezt követte még két album, majd a zenekar felbomlása után a Kis Herceg hangjátékkal került be ismét a köztudatba. Az utóbbi néhány évben a Solaris Fusionban játszott, majd a Nostradamus zenekar Testament című CD-jén hallhattuk billentyűs hangszereken játszani.

Arra a kérdésre, hogy kicsoda valójában Barcsik Vali, nagyon nehéz válaszolni, mert egy olyan hölgyről van szó, aki kerül mindenféle nyilvánosságot, de ugyanakkor ha ismerjük a pályaképét, akkor egy ezerarcú, rendkívül tehetséges női portré rajzolható meg élénk színekkel.

Vannak hangok, akik mellett nem lehet elmenni, annyira jellegzetesek és egyediek. Tulajdonosaik olyan ikonikus alakjai a magyar pop-rockzene immáron fél évszázados történelmének, akik óriásit alkotva folyamatosan megújulnak úgy, hogy tartják magukat az igényesség és az etika elvárásaihoz. Ilyen Vincze Lilla, a Napoleon Boulevard énekesnője, aki amellett, hogy egy sikercsapat frontasszonyaként varázsolja el közönségét, előadó-művészetet tanít iskolájában, kamarakoncerteket ad és úttörője a magyar crossover zenei műfaj megszületésének.

Géczi Erika egyike Magyarország legszebb hangjainak és azon tehetséges művészeknek, akik nem szerepelnek a bulvárlapok címlapján botrányaikkal vagy éppen aktuális szerelmi életükkel, mégis mindenki ismeri őt. Egy fiatal, kortalan szőke lány, aki annak idején ezüstérmet nyert az olimpián és világbajnok lett kajak négyes 500 méteres versenyszámban. Néhány év elteltével a lapátot gitárra és mikrofonra cserélte, hogy bebizonyítsa, másra is képes. Hallható több filmzenealbumon, felvett egy saját lemezt, és immáron lassan huszonöt éve varázsolja el hangjával és személyiségével a közönségét, függetlenül attól, hogy zenekarát Bojtorjánnak, Rockfortnak, Kormoránnak vagy Örökségnek hívják.

Tegnap, a reggeli kávém elfogyasztásakor arra gondoltam, hogy felteszem a lemezjátszóra régi fekete lemezen az ABBA együttes 1977-es The Album című lemezét.  ABBA-gyűjtőként a sorlemezek szinte mindegyik formája megtalálható nálam, így felmerül a kérdés, hogy miért épp az elfeledett bakelit-lemezt választottam a napom indításához. Az igazság az, hogy ha az ember a múltba akar visszalépni egy óra erejéig, mindig érdemesebb a leghitelesebb formátumhoz nyúlni, ahhoz a hanghordozóhoz, ami túlélte a siker éveit, majd a raktározást látva és tapasztalva a kényszerű költözések időszakát, a nagy szerelmekét, szakításokét, boldogságot és bánatot egyaránt. Hiába időt állóbb az optikai lemez, korszerűbb, jobban és sterilebben szól, a régi feketelemezek őrzik igazán az emlékeket.