Lemezek, beszélgetések és gondolatok a zenéről

Van-e élet a Ha én rózsa volnékon túl?

Válogatás Koncz Zsuzsa kevésbé ismert dalai közül - első rész 1969-1979

2016. január 30. - TTrisztan



Koncz Zsuzsa dalai több évtizede csendülnek bele mindennapjainkba. Az 1962-es Ki mit tud óta a világ többször is megfordult az énekesnő körül, aki a cserfes tinilányból komoly nemzedéki pop-rock előadóvá nőtte ki magát. Az életpályát aranylemezek, hazai és nemzetközi elismerések sorozata kíséri végig. A külföldi szemmel is figyelemre méltó karrier során számos olyan lemez és dal született, amely a mai napig is megállja a helyét mind zeneileg és mondanivalót illetően. Ki ne ismerné a Valahol egy lányt, vagy a Ha én rózsa volnék című, ma már nemzedéki himnusszá vált népdalfeldolgozást?

Azonban míg a legtöbb előadó életművéből csak a legnagyobb sikerek számítanak kiemelkedőnek, Koncz Zsuzsa esete teljesen más. A több, mint negyven lemezzel a háta mögött az énekesnő számos olyan dalt is rögzített, amelyek kiemelkednek az életműből- érdekes zenei vagy szövegviláguk miatt. Annak ellenére, hogy ezek nem lettek átütő sikerek és szinte sohasem kerülnek elő koncerteken, jelentős többségük figyelemre méltóbbnak bizonyul, mint a koncertek alappillérei. Ezekből szinte találomra válogattunk ki néhányat, hogy bebizonyítsuk azt, Koncz Zsuzsa zenei pályája lényegesen gazdagabb és érdekesebb, mint amilyennek első pillantásra gondolhatnánk. Mivel a korai beatdalok, táncdalok,verslemezek és a kiadatlan dalok önmagukban is külön cikkeket érdemelnének meg, ezeket most figyelmen kívül hagyjuk, és cikksorozatunk első részében az 1969 és 1979 közötti korszak legérdekesebb színfoltjai közül csemegézünk.

 

1903398_834000909959202_1351102081_n.jpg


1. És most itt vagy velem - 1969


A hatvanas évek végére már Magyarországot is eléri az addig nagyjából egységesnek tekinthető beat stílus további alstílusokra szakadása. A szokatlanul hosszú ballada (4 perc 57 másodperc) már lényegesen továbbmutat a korábbi évek Beatles-re és Rolling Stones-ra építkező dalformáin. Szörényi Szabolcs mindig is értett ahhoz, hogy a dalokat mesterfokon hangszerelje meg. Itt sincs másképpen, mivel a progresszív, folk-rock elemeket is tartalmazó dal himnikus, álmodozó hangvétele remekül idézi fel a hippikorszak virággyermekes hangulatát,a szövegvilág pedig kiemelkedik a korszak semmitmondó táncdalos produkcióin, ugyanakkor a hagyományos beatdalokon is.

 
2. Te voltál - 1970


Az énekesnő elmondása szerint az első igazi mérföldkő számára a második, Szerelem címmel megjelent nagylemeze, ahol már elkezd kialakulni az a rocksanzonos hangvétel, amely Koncz Zsuzsát egyedivé teszi. A meghitt, érzelmes lemez egyik kiemelkedő dala a Te voltál, amelynek szokatlanul nyers, durva gitártémái a francia beat kísérletibb irányvonalát idézik meg. A nagyvárosi balladák mindig is Bródy János alkotói munkásságnak szerves részei voltak (Szőke Anni balladája, Ez az a ház), itt sincs másképpen, hiszen az éjjel lekövetett gyilkosságot a műfaj borongós, csak sejtető hangvételével remekül hozza.

3. Margarita - 1972


Míg a Szerelem lírai, a Kis Virág játékosabb hangvétellel bír, a negyedik zenealbum, az Élünk és meghalunk egy jóval komorabb, sötétebb világot mutat be. A már-már gótikusba forduló zenei anyag mindegyik dala kiemelkedő. A negyedik Koncz-lemez szokatlan sötét hangvétele egyedi színfoltja a hetvenes évek elejének. Remekül meghangszerelt dalokat hallhatunk, amelyek szinte mindegyike erősen kapcsolódik a kortárs és klasszikus irodalmi megoldásokhoz. A méltatlanul feledésbe merült album a Valahol mellett a legjobban sikerült lemeze az énekesnőnek. A Bulgakov által ihletett Margarita a Sátán bálját mutatja be. Sodró, táncra csábító dallam, szokatlanul színes- az angolkürtöt és a pedal steel gitárt használó hangszerelés fémjelzi ezt a dalt, amely talán az első gótikus alkotás, amely Magyarországon született, évekkel megelőzve a korát.

4. Szabálytalan szerelem - 1974


1974-ben, miután a Jelbeszéd nagylemez indexre kerül, és az lllés zenekar felbomlik, az énekesnő kénytelen békésebb utak felé indulni. Ennek az első állomása a Fonográf zenekarral rögzített Gyerekjátékok, amelyen a country mellett egy sokkal líraibb hangvételt céloz meg, azonban a társadalomkritika, amely az eggyel korábbi albumot jellemezte, sokkal áttételesebben jelenik meg. A lemez nagyon erős balladákban, amelyek közül nehéz választani. A Szabálytalan szerelem azért foglal el különleges helyet a Koncz-életműben, mivel a szerelem, mint érzés, talán itt jelenik meg a legtisztábban. A kettős jelentéstartalmaktól szinte teljesen mentes dal rapszodikus hangulatváltásokkal, ötletes hangszereléssel- a hagyományos gitárok-basszus-dob és elektromos zongora mellett vonószenekar színesíti a hangzást, amellyel szemben éles ellentétet képez a korban divatos korai mooghangzás.

5. A gondolat



Az 1975-ös Ne vágj ki minden fát lemez már egy kiforrott munkakapcsolatot mutat a Fonográf és az énekesnő között, az itt hallható dalok mindegyike gondosan csiszolt, kimunkáltnak tekinthető,a Fonográfra jellemző country stílus mellett hallhatunk még itt bossa novát, ska-reggae-t, magyar népzene által ihletett dalokat, rockot, valamint egy igazi, progresszív rock által ihletett gyöngyszemet, amely A gondolat című dal. Tolcsvay László nemcsak remek dalszerző, hanem kiváló érzéke is van ahhoz, hogy olyan zenei hatásokat is használjon, amely a látszólag két távoli világot, a Fonográf által játszott akusztikusabb zenei vonalat összekössön szokatlannak, már-már avantgárdnak tekinthető zenei megoldásokkal. A sokrétű és sokszólamú szintetizátorhasználat igazi kísérleti terepnek számított akkoriban. A dal hangulata már-már meditatív, szürreális, mégis egységesen áll össze Bródy János lírai én szövegével.

6. Az én világom



1977-ben jelenik meg Koncz Zsuzsa tizedik nagylemeze, amely, ahogy a korabeli kritika is jellemezte, “csupán csendes állomása az énekesnő pályafutásának.”  Az X. Talán kicsit zsákutcának is tekinthető, hiszen érezhetjük azt, hogy a remekül kihasznált stúdióbeli lehetőségek ellenére kicsit rutinszerűen szól. Mégsem szabad lebecsülnünk a lemez jelentőségét, hiszen egyrészt lezárja a Fonográffal közös zenei műfajt, másrészt pedig remekül előkészíti az utat a két évvel később megjelenő Valaholnak, amely az énekesnő talán legjobb lemeze. Az X. Talán az előzőektől eltérően jobban belenyúl a mainstream zenei világba, némelyik dala már-már a diszkó stílus felé közelít, azonban az eddig megszokott countryhangzás is nyomon követhető.  Bár sokan azt mondják, hogy ez az album Koncz Zsuzsa Neoton-lemeze, néhány nagyon jó dal is hallható itt. Az Én világom remek ballada áttételes szöveggel. Az álomszerű, meseszerű keretbe ügyesen simul bele a rendszerkritika gondolata, amelyet legjobban a “ fénytől védett belsejében időkukac foga rág” sor fejez ki a legjobban. A dal hangszerelése is érdekes, az ABBÁ-ra jellemző trükkös vokális megoldások abszolút egyediek, ugyanakkor a korban nagyon divatos vonószenekart utánzó strings szintetizátorhangolás is remek választás volt.

8. A szerelem hív - 1979



A hetvenes évek vége felé a stabilnak tűnő művészi együttműködés a Fonográf és Koncz Zsuzsa között meginogni látszik, így az 1979 második felében boltokba kerülő Valahol nagylemez már az önállósodás felé kacsint ki. Az ugyanekkor elkészült, de a nagylemezre - érthető okokból- nem került A Szerelem hív című dal igazi diszkóhangzásával méltó képviselője lehetett volna annak a vonalnak, amelyet akkoriban a Neoton Família és a Kati és a Kerek Perec képviselt. Azonban hosszú távon erre nem volt az énekesnőnek szüksége, de kikacsintásként az életmű egyik érdekes színfoltjának tekinthetjük ezt a dalt.

9. Metró - 1979



A Valahol talán a legnagyobb produkciója az énekesnő életművének. Az akkoriban frissen felújított, világszínvonalon is modernnek számító Rottenbiller utcai stúdióban felvett lemezanyag már a Fonográfból kacsint ki, hiszen Szörényi Levente három dalán kívül szinte Tolcsvay László saját szerzői lemezének tekinthető a zenei nagylemez. A markáns hangszerelésnek és a keverésnek köszönhetően a legszínesebb, legjobban szóló Koncz-lemez, szövegvilágát tekintve pedig remekül képezi le a korszakot. A diszkós és funky-s hatásokat mutató Metró remek példája annak, hogyan lehet kombinálni a dzsesszt a korszak hódító stílusával, a diszkóval úgy, hogy egy izgalmas, feszültséggel teli zenei világ szülessen meg. Az ekkoriban még külföldön hódító újhullám hatásait még csak nyomokban fedezhetjük fel a dalban, főleg a dobhangzásban, ugyanakkor a diszkóra annyira jellemző gazdag billentyűhasználat helyét a remek fúvós hangszerek veszik át, amelynek köszönhetően a dal organikusabban szólal meg diszkózenét játszó kortársainál.

 

Fotó: Módos Gábor

A bejegyzés trackback címe:

https://zenepont.blog.hu/api/trackback/id/tr208336304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.